Számos szövegtípus létezik az iskolai fogalmazástól kezdve a jogszabályszövegen és az irodalmi műveken át a közösségi médiában megjelenő szöveges bejegyzésekig. Mindegyik típussal szemben más a formai, a tartalmi, az esztétikai követelmény, és mindegyik más élményt ad olvasójának. Egy jogszabálynak egyértelműen értelmezhetőnek kell lennie, ám egy irodalmi vers felvonultathat szebbnél szebb költői képeket, melyeket minden olvasó másképp értelmezhet.
Személy szerint már általános iskolás koromban rajongtam a szövegírásért, lelkesen készítettem el az írásbeli fogalmazásokat, olvasónaplókat, műelemzéseket, mely feladatok később tételkidolgozássá, szakdolgozattá, diplomamunkává nőtték ki magukat, és mindig nagyobb kihívást jelentettek terjedelem és összetettség szempontjából.
A szövegíráshoz olvasni is kell, sokat. Az írás mellett az olvasás a másik szenvedélyem, így egészen tekintélyes házi könyvtárral és e-könyvtárral rendelkezem. A jó szöveg írásához, úgy gondolom, a jó szöveg olvasása is szükséges, mert bővíti a szókincset, megőrzi a helyesírási képességet, támogatja az élőszóbeli kifejezőkészséget, valamint új világokra nyit ajtót – egy jó szöveg élményt szerez és értéket teremt.
Szöveget írni, közelebbről, a social médiában megjelenő szöveget írni modern, gyakran változó készségeket és kihívásokat jelentő, de szép feladat. Munkám során gyakran készítek fotó alapján leírásokat, mert ihletet teremtenek számomra: a látottak szavak formájában elevenednek meg, majd a – virtuális vagy valódi – papíron egy egész szöveget alkotnak. Ha számomra kevéssé ismert témát kell feldolgoznom, akkor következik az izgalmas kutatómunka, a tájékozódás, az olvasás, melynek során elmerülhetek a világ egy-egy szegletében. Tanulás-írás-olvasás: szenvedélyes elfoglaltságok, melyek során a munkából hivatás lesz. Alkotási tevékenységek, melyek végzése során megszűnik a külvilág.
